Rövid történetünk

2013 szeptemberében Üllőn voltunk és az udvarban szedtük a mogyorót. Egyszer csak zörgést hallok a fa alatt, eltolom az ágat és látom ott van egy cirmos kiscica. A testvérem meg be anyuékhoz a kezében a kiscicával és kérdezi: "Megtarthatom?" a kiscica bájos szemmel nézi anyut és apu és a válasz igen! Rá pár percre én egy fekete cicával szaladok be és kérdeznem se kellett anyu rögtön mondta hogy igen. Amikor jöttünk hazafelé elkezdtünk tűnődni hogy mi legyen a két cica neve. Én a fekete cicát Micinek a testvérem a cirmosat Mazsinak nevezte el. A mamámnak is gondoskodtunk egy cicáról, este az a kiscica addig nyavíkolt míg mamám észre nem vette. És jön a telefon hogy befogadta a kicsit akinek a Mia nevet adta. De ennek a cicának nem tetszett a Mia név ezért Lali lett a neve. Ez a cica 8-9 hónapos korában megfialt és lett 2 csodaszép kölyke Mogyoró és Mandula a két nőstény. Mamáék elköltöztek onnan és vidékre költöztek oda ahol mi lakunk. Itt a mamacica hűségesen nevelte két kölykét amíg fel nem cseperedtek. Most nemrég eltűnt Madula sajnálatosan. Lali április 29-én ellette meg Artúrt a kis kandúrt. Ő nem tud kárpótolni Mandula miatt de őt is tisztelem és imádom. Születése óta több száz képem van róla a telefonomban. Tudom néhány ember utálja a macskákat de én imádom és tisztelem őket.